Haladást sikerült elérni a Teherán és Washington között az iráni atomprogramról folyó legutóbbi tárgyalási fordulón - jelentette be Donald Trump amerikai elnök újságírók előtt a New Jersey-i Morristown repülőtéren.
Legkevesebb 28-ra emelkedett a halálos áldozatok és több mint ezerre a sérültek száma annak a hatalmas robbanásnak a következtében, amely szombaton történt a dél-iráni Bandar-Abbász város kikötőjében, nagy valószínűséggel a nem megfelelően tárolt vegyi anyagok miatt - közölte vasárnap az iráni vörösfélhold. A közösségi médiában számos felvételel terjed a detonációról.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy nyitott lenne találkozni Irán legfőbb vezetőjével vagy elnökével, és úgy véli, a két ország új megállapodást fog kötni Teherán vitatott nukleáris programjáról - írja a Reuters.
Teherán szerint az Egyesült Államokkal az Irán atomprogramjáról folyó tárgyalások Ománban folytatódnak - számolt be az IRNA iráni állami hírügynökség kedden.
Az Egyesült Államok nem tájékoztatta az európai országokat az Ománban zajló nukleáris tárgyalásokról, mielőtt Donald Trump elnök kedden bejelentette azokat, annak ellenére, hogy az európai partnerek kulcsszerepet játszhatnak az ENSZ-szankciók esetleges újbóli bevezetésében Teheránnal szembe - írta meg a Reuters.
Oroszország beleegyezett, hogy segítséget nyújt Donald Trump adminisztrációjának az Iránnal való kommunikációban olyan kritikus kérdésekben, mint az iszlám köztársaság nukleáris programja és a regionális amerikai-ellenes proxy szervezetek támogatása - írta a Bloomberg.
Az Egyesült Államok várhatóan visszatér a korábbi, Iránnal szembeni kemény politikájához. Donald Trump, az USA elnöke kedden készül aláírni azt az elnöki memorandumot, amely újraindítja az Iránra irányuló "maximális nyomásgyakorlási" kampányt. A lépés célja, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását és visszaállítsa a Trump első elnöki ciklusa alatt alkalmazott szigorú megközelítést - írja a Reuters
Hétfőn hivatalosan is beiktatták Donald Trumpot második elnöki hivatalába. A republikánus politikus kampánya során meredekebbnél meredekebb állításokat tett: Grönlandot és Kanadát az Egyesült Államokhoz csatolja, a Panama-csatornát megszállja, vámokat vet ki az EU-ra és Kínára, száz nap alatt lezárja az orosz-ukrán háborút. Van azonban egy olyan régió, ahol valószínűleg minden szereplő lélegzetvisszafojtva figyeli, mit fog tenni az Egyesült Államok 47. elnöke. Ez a Közel-Kelet.
Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.
Jövő kedden urnákhoz járulnak az Egyesült Államok választópolgárai. Egy héttel a voksolások előtt még mindig kétesélyes a verseny, az pedig logikus, hogy a világ legbefolyásosabb országának választásait mindenki feszülten figyeli. Van azonban egy régió, ahol talán mindennél nagyobb tétje van annak, hogy ki foglalja el a Fehér Házat a következő négy évre: Joe Biden egy lángokban álló Közel-Keletet hagy maga mögött, Donald Trump és Kamala Harris pedig nagyban eltérő terveket vázolt fel. Nézzük, mit gondol a két elnökjelölt az izraeli-iráni konfliktusról.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Irán levélben fordult az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségéhez (NAÜ) az izraeli fenyegetések miatt. A panasz tárgya az iráni atomlétesítmények elleni esetleges támadás, amelyet Izrael kilátásba helyezett az október 1-jei iráni rakétatámadás megtorlására - írta meg a Reuters.
Az iráni külügyminiszter bejelentette, hogy országa felfüggesztette az Egyesült Államokkal folytatott közvetett tárgyalásokat Ománban. A döntés hátterében az Izrael és Irán közötti egyre növekvő feszültség áll, amely a két héttel ezelőtti rakétatámadás nyomán alakult ki - közölte a Times of Israel.
Az iráni külügyminiszter, Abbász Arakcsi hétfőn bejelentette, hogy országa kész megkezdeni a nukleáris tárgyalásokat az ENSZ New York-i Közgyűlésének keretein belül, amennyiben a többi fél is hajlandó erre. A bejelentést a miniszter a Telegram-csatornáján közzétett videóban tette - írja a Reuters.
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) tisztviselői megérkeztek Teheránba, hogy megoldást találjanak a nukleáris félreértésekre - idézte az iráni félhivatalos Tasnim hírügynökség szerdán az iráni atomenergia-hivatal vezetőjét.
Előzetes nyugati hírszerzési információknak megfelelően a nyár végén nagy mennyiségű fegyvert – elsősorban harci drónokat küldött Irán Oroszországnak. A Geran-2 néven rendszeresített Sahed-136-os kamikaze-drónok azóta is fontos részét képzik az ukrán energia-ellátási infrastruktúra ellen irányuló támadásoknak; hamarosan pedig várhatóan iráni szárazföld-szárazföld rakétarendszereket is rendszerbe állít majd az orosz haderő. Az iráni fegyverek kulcsfontosságú részét képezik majd a téli műveleteknek, az oroszokkal való hadiipari együttműködésnek köszönhetően Teherán pedig nem csupán devizához, de Ukrajnában zsákmányolt, nyugati fegyverekhez is hozzájut majd.
Magyarország és Irán a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésén dolgozik - jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint.
Friss tanulmány keresi a választ.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
